Egy hőszivattyús családiház üzemeltetési költségei
| 
| 
A házunk 2008 és 2009 között épült. Beköltözést követően 2009. októberétől kezdve naponta két alkalommal (reggel és este) rögzítettem a rendszer és a környezet adatait, így a tartályokban lévő vízhőmérsékleteket, a külső levegő hőmérsékletét, a csapadék mennyiséget és a fűtést befolyásoló egyébb időjárási jelenségeket. Minden hónap elején feljegyeztem az elfogyasztott vízmennyiséget és a hőszivattyú, valamint a szolárvezérlő által regisztrált üzemidőket. Az elektromos energiát ehhez kezdetekben normál egyetemes díj ellenében vételeztem.
Napmodulok telepítése | |
Szabályozásra került a háztartási méretű kiserőmű esetében az erőmű nagysága és a csatlakozási módja. A 2007. évi LXXXVI törvény (VET) alapján saját üzleti kockázatára bárki létesíthet termelői kapacitást.
Nem mind arany, ami COP! | |
Írta: Rutkai György Akár szakemberekkel, akár jövendőbeli vásárlókkal beszélgetek hőszivattyúkról, legtöbbször a figyelem kizárólagos középpontjában a készülékek COP értéke áll. Az érdeklődök jórésze emiatt víz-víz hőszivattyút szeretne, hiszen mindenhol azt olvassa az rendelkezik a legjobb COP értékkel. Persze a COP érték rendkívül fontos tulajdonsága a hőszivattyúknak, de nagyon lényeges, hogy amikor adott feladatra választunk ki egy műszaki megoldást, akkor rendszerben gondolkozunk, vegyük figyelembe lehetőleg a projekt összes paraméterét.
A passzív hűtés vezérlése | |
A tartály kiválasztásakor merült fel a lehetőség a passzív hűtés kialakítására, mivel a hőcserélős és a hőcserélő nélküli tartályok ára között minimális volt a különbség. Így esett a választásom a hőcserélővel szereltre, mellyel elindultam a passzív hűtésem kiépítésének olcsóbb változata felé. Az U-csöves napkollektor felépítése | |
A rézből készült U-cső egy alumínium hőátadó/hordozó kereten rögzítve, egy a végeinél összeforrasztott kétrétegű üvegcsőben kerül elhelyezésre.
A szolár-technológia mérföldkövei | |
|
