A 2010 és a 2011-es üzemeltetési adatok összehasonlítása

Két teljes üzemeltetési év adataira támaszkodva már meg lehet kísérelni egy gyors összevetést.

Az időjárásban nagy eltérés nem volt, így csak az üzemeltetés egyéb körülményeinek voltak számottevő hatásai a végeredményre. Már előző cikkben említettem három fontos körülményt, melyek a következők:

- H-tarifás áram vételezése, minek eredményeként 1KW áram átlagára a 2010-es 43,14-ról 2011-ben 38,78 Ft-ra csökkent

- a rendszer behangolása, ami szerintem 2011 év végére késznek mondható

- a talajkollektor hatásfokának javulása, a talaj tömörödése által

Nézzük elsőnek a hőszivattyú átlagos áramfelhasználását:

A napkollektor talán az egyik leghálásabb berendezés amit ma alternatív fűtésre, vagy HMV (használati meleg víz) előállítására alkalmaznak. A rendszer nagyon egyszerű és a leghamarabb megtérülő befektetés. Ma már nagyon sokan gyártanak napkollektorokat, így nehéz a választás.

A típus kiválasztásában szerepet játszik a telepítési hely néhány jellegzetessége, adottsága. Ilyenek lehetnek pl. a tetőnk tájolása, a dőlésszöge, a cserép típusa. Az sem mindegy, hogy mire akarjuk használni a napkollektor termelte melegvizet?

Miután az előző évben sikerült nagyjából összehangolni a rendszert és már a H-tarifa is rendelkezésünkre állt, jogosan nőttek az irányú reményeink, hogy a 2011-es évben tovább csökkennek a fűtés és melegvíz előállítási költségeink.

Az A1-es áram díja közben 45,43-ról 47,14 Ft-ra emelkedett, míg a H-tarifás áram díja 29,16-ról 30,42 Ft-ra. (Jó hír hogy a víz és csatorna díj majd 200 Ft-tal csökkent, de ennek a vizsgált rendszer költségére nincs befolyása ezért, csak zárójelben említem meg.)

A házunk 2008 és 2009 között épült. Beköltözést követően 2009. októberétől kezdve naponta két alkalommal (reggel és este) rögzítettem a rendszer és a környezet adatait, így a tartályokban lévő vízhőmérsékleteket, a külső levegő hőmérsékletét, a csapadék mennyiségét és a fűtést befolyásoló egyébb időjárási jelenségeket.  Minden hónap elején feljegyeztem az elfogyasztott vízmennyiséget és a hőszivattyú, valamint a szolárvezérlő által regisztrált üzemidőket. Az elektromos energiát ehhez kezdetekben normál egyetemes díj ellenében vételeztem.

Írta: Rutkai György

Hőszivattyú Bolt

Akár szakemberekkel, akár jövendőbeli vásárlókkal beszélgetek hőszivattyúkról, legtöbbször a figyelem kizárólagos középpontjában a készülékek COP értéke áll. Az érdeklődök jórésze emiatt víz-víz hőszivattyút szeretne, hiszen mindenhol azt olvassa az rendelkezik a legjobb COP értékkel. Persze a COP érték rendkívül fontos tulajdonsága a hőszivattyúknak, de nagyon lényeges, hogy amikor adott feladatra választunk ki egy műszaki megoldást, akkor rendszerben gondolkozunk, vegyük figyelembe lehetőleg a projekt összes paraméterét.