| Kezdőlap |
| Hirdetés feladása |
| Adatmódosítás |
| Hirdetéseim |
| Szabályzat |
| - - - - - - - |
| Minden hirdetés |
| - - - - - - - |
| Ház / lakás |
| Telek |
| Épületgépészet |
| Építőanyag |
| Egyéb |
Geotermikus energia
Egy hőszivattyús családiház üzemeltetési költségei I.
Egy hőszivattyús családiház üzemeltetési költségei I.
A házunk 2008 és 2009 között épült. Beköltözést követően 2009. októberétől kezdve naponta két alkalommal (reggel és este) rögzítettem a rendszer és a környezet adatait, így a tartályokban lévő vízhőmérsékleteket, a külső levegő hőmérsékletét, a csapadék mennyiségét és a fűtést befolyásoló egyébb időjárási jelenségeket. Minden hónap elején feljegyeztem az elfogyasztott vízmennyiséget és a hőszivattyú, valamint a szolárvezérlő által regisztrált üzemidőket. Az elektromos energiát ehhez kezdetekben normál egyetemes díj ellenében vételeztem.

Rendszer rövid bemutatása
A ház fűtött alapterülete 144 m2. Hőleadók: padló- és falfűtés. Család létszáma 3 fő. Határolószerkezetek: 38 cm-es Porotherm NF téglafal, 10 cm Hungarocell homlokzati hőszigetelés, könnyűszerkezetes födém 20 cm üveggyapot hőszigeteléssel, nyílászárók hőátbocsájtási értéke U=0,9 W/m2K (korábbi nevén k-érték).
Vízszintes talajkollektorokkal üzemelő Dimplex SI 7TE hőszivattyú állítja elő a használati melegvizet és fűti a lakást. A melegvíznek mindig prioritása van a fűtéssel szemben, azaz amint a melegvíz tartályban a hőmérséklet a megadott érték alá hűl és ekkor a hőszivattyú éppen a lakást fűti, akkor a fűtést abbahagyja és a melegvízkészítésre áll át. Ha az elérte a beállított értéket, folytatódhat a fűtés. A fűtővíz hőmérsékletét a szabályzó az időjárás (külső hőmérséklet) függvényében számolja ki. A számoláshoz használt függvénygörbe állítható, módosítható.
A nyári használati melegvíztermelés elősegítésére került a tetőre 3 db U-csöves napkollektor panel, panelenként 10db vakuum-csővel, melyeknek önálló melegvíztartálya van. A kapcsolást úgy alakítottuk ki, hogy a napkollektoros előtéttartályba érkezik be a hálózatból a hidegvíz, majd fogyasztás esetén innen kerül át a fő – hőszivattyúval fűtött – melegvíztartályba. Ezzel viszonylag alacsony anyagi ráfordítással és mindenféle trükközés nélkül tökéletesen biztosítható az, hogy a hőszivattyú nem fogja pillanatok alatt fölfűteni a napkollektorok elől a tartályt. Igaz, hogy nagyobb helyre van szükség de szerencsére abban nem volt hiány. A napkollektorok mindig a lehető leggazdaságosabb üzemben tudnak így dolgozni. Esti fogyasztás esetén a nap által előmelegített (vagy akár teljesen felfűtött) víz átkerül a fő melegvíztartályba és ha nem elég meleg akkor a hőszivattyú utófűti a megfelelő értékre. Ha nap közben a kollektorok semmit nem dolgoztak, akkor a hideg víz mindenféle változás nélkül kerül a fő tartályba és a teljes felfűtést a hőszivattyú végzi el.




A költségek az első hónapokban láthatóan magasabbak voltak, mely több okra vezethető vissza. Először is nem volt H-tarifa, másodszor a rendszer összehangolása erre az időszakra esett, harmadszor a talajkollektorok körül a föld folyamatosan tömörödik még ami további kicsi, de folyamatos javulást okoz(hat) a rendszer hatékonyságában.
2010 szeptemberére kaptunk a szolgáltatótól H-tarifás mérő órát. A grafikonban feltüntetett fogyasztási adatok így az év első kétharmadára vonatkozólag, a berendezések műszaki adatai alapján számolt és becsült adatok. Normál áramdíjat fizettünk januártól májusig, így 1KW áram 49,23 Ft volt (A1). Májustól az A1 45,43 Ft-ra csökkent, és októbertől már volt H-tarifa. Így a év végére 29,16 Ft lett 1KW H-tarifás áram. (köszönjük E-ON)
A rendszer összehangolása alatt a fűtés és a melegvíz termelés összehangolását illetve a hőmérsékletek beállítását kell érteni. A fűrdés előtt 2 órával elégséges volt indítani a melegvíz előállítását és a tapasztalatok szerint 300l, 48°C-os víz bőven elég 3 főre. A következő napra a HMV szükséglet fedezése érdekében, hajnal 2 és 4 között a hőszivattyú ráfűtött a tartályra.
Ki kellett tapasztalni az egyes helyiségek hőszükségletét is. Miután a főelosztóknál a szelepeket az első tapasztalatok alapján beállítottam, azokhoz nem nyúltam a továbbiakban. Az elején a termosztát programozásával hangoltam tovább a rendszert, de az első bonyolultabb programok után egyszerűen 21,5°C-ra állítottam egész napra.
A 2011-es kimutatás várhatóan már pontosabb lesz, mivel a teljes időszak a rendszert leválasztó H-tarifás órával kerül mérésre.
A H-tarifáról tudni kell, hogy október közepétől áll rendelkezésre április közepéig. Fűtési idényen kívül normál díjon kell számolnunk az elfogyasztott energiát.



