Amennyiben falfűtés mellett döntünk, megfontolandó, hogy innét már csak egy kis lépés választ el bennünket a ház hűtésésnek a megoldásától. Amilyen hatékonyan lehet fűteni a becsövezett fallal, ugyan olyan hatékonyan lehet vele hűteni is....azaz csak majdnem.

A hűtéshez egy kicsivel több cső kell. Az én rendszerem esetében négyzetméterenként kb. 40w-al lehet csak számolni, szemben a fűtésnél kalkulált kb. 80w-al. Az viszont tény, hogy egyszer áll neki az ember egy ekkora beruházásnak. Újépítésű háznál, ha azonnal nem is fogjuk ezt a funkciót kihasználni, később még szóba jöhet. Még az is pozitívum, hogy a túlméretezett rendszer alacsonyabb hőmérsékleten is képes dolgozni. (ez most a fűtési idényben vezetett statisztikám szerint beigazolódni látszik, mivel a tervezett 35/30°c helyett 30/20°c-on is elketyeg a rendszer). Ja, és persze mint minden beépített extra, ez is értéknövelő tényező.

Az én hőszivattyúm nem rendelkezik hűtés üzemmóddal, de a piacon kapható, már elég jó áron olyan típus, ami tudja ezt. Egyenlőre a passzívhűtésre startoltam rá, ami kevesebb beruházást igényel.

A passzívhűtés lényege, hogy a talajkollektor hideg folyadékával lehűtjük a fűtö/hűtő körök folyadékát és megkeringtetjük azt a falakban. Ehhez kell egy hőcserélő a két közeg közé, mivel a szekunder körben a folyadék nem fagyálló folyadék, míg a primer körben az van. Mivel a passzívhűtés blokk (hőcserélő kompletten a vezérléssel) már nem fért bele a keretbe, olcsóbb megoldást kellett keresnem.

Szerencsére a gépészem partner volt ezen a vonalon is. Az ötlet az volt, hogy ha nem tudom megoldani automatizáltan, oldjuk meg kézi vezérléssel az egészet. Betettünk egy 3 járatú szelepet a hőszivattyú elé, amivel közvetlenül küldhetem a földkollektorok folyadékát a fűtési puffertartályom hőcserélő spiráljába. Ehhez a hőszivattyút a puffer lehűtésének az idejére ki-, míg a földkollektor keringtető szivattyúját viszont kézi kapcsolóval meg be kell kapcsolnom.

Továbbá a gépészem betett a rendszerbe egy termosztatikus keverő szelepet a szekunder kör és a puffer közé megakadályozandó, hogy túl hideg vizet engedjek a falakba. Emiatt más úton megy a hűtési és a fűtési víz az épület felé. Ez némi plusz csövet és golyóscsapot is igényelt.

Nem ildomos 19°c-nál hidegebb vizet engedni a falakba, mert kicsapódik mindenhol a pára és ez penészedéshez vezethet.

Sajnos a harmatpont érzékelőket elfelejtettük betenni vakoláskor, így ez a szelepecske még sokat segíthet.

A következő képen látható ez a pár plusz. Elsőre bonyolultnak tűnhet, de nekem már nem az. A kezelhetőség növelése érdekében a csapokat megszámoztam és a puffer oldalára felragasztottam, mikor melyik csapot kell nyitni, illetve elzárni.

Ide került a napkollektoros rendszer hidraulikai blokja és a vezérlője is. A szolár rendszert flexibilis csövekkel kötöttem (fekete). Szerelni nagyon könnyű, de nem túl szép látvány. A szakértő szem felfedezhet még egy 3 járatú keverő szelepet, egyenlőre a motorja nélkül. Ennek a vegyes tüzelésű kazán üzemeltetésekor van jelentősége. A segítségével megakadályozható a túl magas előremenő hőmérsékletet. (45°c-nál melegebb vízzel nem célszerű terhelni a rendszert, tekintettel a hőtágulásra)